Ősi fapásztor

Létezik egy különleges történet egy földművesről, akinek volt egy nagy tölgyfája a gyepjén... egy fa, amely már akkor ott állt, amikor apja először szántotta fel a földet, és ami alatt a család rengeteg emléket szerzett. Nagyon megrémisztette, amikor egy reggel mikor felébredt, már nem látta a fát, és minden, ami utána maradt, csak egy puszta folt volt, ahol addig állt. Az ilyen találkozásokból lehet következtetni arra, hogy léteznek nagyon idős fapásztorok.

Rémes és tiszteletre méltó, a legtöbb ősi fapásztor félelmetes méreteket ért el. Olyan lények ők, akikkel szinte csak a legendákban találkozhatunk, ahol úgy végeznek ellenfeleikkel, mint egy madártollal, vagy egy apró bogárral. Hatalmas, földöntúli erejüket hívják segítségül, s a legnagyobb sziklákat is porrá zúzzák. Ez a fa ereje, amely az évek folyamán csak növekszik és egy pillanatba sűrűsödhet össze a fapásztor kezében. A legendák beszélnek a fáradhatatlan gondoskodásról is, mellyel a világ erdeit felügyelik, gondozzák. Csak az erdő meggyalázásával lehet kivívni az egyébként szívélyes lények rettentő haragját.

Megjegyzés: Az erdőkben ez az egység a rajtaütés képességével láthatatlan az ellenség számára, hacsak nem áll közvetlenül mellette, vagy nem fedi fel magát azzal, hogy támad. Ez az egység regenerálódik, így minden körben gyógyul, mintha csak faluban lenne.

zúzás ütés

25 - 2 közelharc